Megint esik. Csak reménykedni tudok, hogy a délutáni udvari idő alatt nem fog esni, mert akkor a délelőtti négy óra után még négy órát kell a teremben töltenünk a gyerekekkel, ami, hát öö, katasztrófa.. Nagyon szeretem ezeket a gyerekeket, és tudom hogy egy fantasztikus közösség lesz, például kirándulásokon. De bent az iskolában még van mit javítani rajtuk. Sajnos a főiskolán enyhénszólva kimaradtak az ilyen részletek, mint fegyelmezés, rendcsinálás, esetleg büntetés. Mindig tökéletes mintaosztályokat láttunk és tanítottunk, akik szó nélkül csinálták, amit az ember mondott. Csak az adott tantárgy tantárgypedagógiája volt a fontos, és azt marha jól meg is tanultuk. De napköziben ez számít talán a legkevésbé. Úgyhogy mindent itt tanulok meg. És remélem, hogy pár hónap múlva sikerül egy sokkal fegyelmezettebb osztályt faragni belőlük.
Tegnap reggel hálistennek egy teljes órát tudtam lovagolni (persze, mi ez a nyári napi 2-3 órákhoz képest??), és Tündér gyönyörűen ment. Persze hogy ilyenkor nem látja senki.. Kurucz Kupa jövő vasárnap lesz, de nem indulok. Nincs időm gyakorolni sem, és nem érzem még Tündért olyan biztosnak egy díjlovas versenyen. Főleg hogy jobb kézre még mindig irtó nehezen vágtázik (bár tegnap kiskör nélkül a sarokban sikerült 2x is beugratni jobb kézre!). A cuppogós sár miatt, ami a pályán volt, óvatosan és figyelmesen ment, ami nagyon jó volt. Igazán akkor érzem magam jól, ha a hátán lehetek. Ő nem beszél, halk és csendes, és így is tökéletesen megértjük egymást. Éppen ezért, ha máshol vagyok, mindig valami hiányérzetem van.
