Szombaton egyébként a Nemzeti Vágtán az egyik árusnál vettem egy hatlyukú erdélyi fafurulyát. Már régen szerettem volna fafurulyát, mert szeretek furulyázni, de annak a műanyag szarnak, amivel alsóban az összes gyereket szopatják, olyan szörnyű hangja van, hogy hallgatni sem bírom. A legolcsóbbat vettem meg, 1300 forint volt. Pedig voltak szép rézberakásosak, faragottak, nagyobbak, de ez meg olyan kis egyszerű (naés olcsó).
Kaptam hozzá fogástáblázatot, de végül inkább magamtól tapasztalgattam ki, hogy milyen hangot hogy kell fújni. Ugyanis kicsit más, mint a rendes furulya, elsősorban mert ezen eggyel kevesebb lyuk van felül, és alsó lyuk sincs rajta. És a hangok is máshogyan vannak. Először fél óráig egy skálát se tudtam rajta lejátszani, ugyanis abszolút hangok szerint a skála B-ről kezdődik. Ezért át kell mindent transzponálni úgy, hogy a B legyen a C, stb. Viszont még így se jön ki minden pontosan, hatlyukú lévén a D hiányzik (ezt félbefogással meg lehet oldani), a G pedig egyszerűen hamis, és ezért kell félbefogást csinálni. Ezen kívül elvileg ha erősebben fújom a hangokat, akkor egy oktávot ugrik fel - ez az E és az F hangok kivételével mindenhol sikerül. Ezért az E-t és az F-et a magasabb oktávon máshogy kell fogni.
Na asszem csak ennyi hibája van a dolognak, egyébként ha megtanulja az ember, hogy mit hogyan fogjon rajta, akkor nagyon szépen lehet rajta játszani. Különben kíváncsi lennék, hogy ezek a "hibák" tényleg hibák-e, vagy van ami dierkt így van egy hatlyukú furulyán. Sajna nem értek hozzá, és a neten se találtam semmi használhatót. De most már le tudok rajta játszani nagyon sok dalt. Persze azt lenne jó megtanulni, ahogyan a népi együttesekben játszanak. Lehet, hogy kéne szerezni egy népi fafurulya tanárt. Vagy valakit aki tud.
