Ha tudnád, hogy a por,
amit felkavartál akkor,
még mindig nem szállt le,
ha tudnád, amit nem
mondtam el neked sose,
ha tudnád, ki voltál nekem,
döbbenten néznél engem.
Tudnod kellene a titkaimat,
amik szorosan hozzád kapcsolnak,
de elvesztettelek örökre, és
nem gondoltam, már nem látlak.
Túl sokat adtál nekem,
többet, mint amennyit elképzeltem,
és túl hirtelen szűntél meg.
Bár még egyszer néznél engem,
bár még egyszer láthatnám szemed,
azt a hercegesen világító kék szemed,
csak egyszer úgy, hogy én tudom:
nem látlak soha többet,
és te tudod, amit nem
mondtam el neked sosem.
