Ez a hét elég durvára sikeredett, HOLNAP esküvő... Most inkább azt kívánom, bárcsak már túl lennénk az egészen...

Az utolsó sulis nap szerdán volt, és egészen aug. 25-ig szabadságon vagyok. Azért mégse olyan rossz meló ez a tanítósdi, több mint két hónap nyári szünettel, közben őszi, téli, tavaszi szünetekkel. Nem is lennék képes nyáron dolgozni. Nekem a nyár az Balaton. És lovaglás.

Ja, és csak úgy mellékesen: ma volt a polgárink, 8 perc volt összesen, nem egy nagy durranás, nekünk ez nem igazán számít. Nem is éreztem semmiféle meghatottságot (amúgy se sűrűn érzek ilyesmit:), megvolt, túlestünk rajta. Mindenesetre törvényesen már házasok vagyunk:)

Hétfőn indulunk Ausztriába. Már csak 3 nap, de a holnapi esküvő miatt ez örökkévalóságnak tűnik...