Ma reggel nem ültem fel Tündire, hanem nyereg-kantár nélkül a körkarámba vittem. Kicsi, és a negyede egy merő pocsolya.. Ami nem tett jót a nevelő célzatnak.. Viszont majdnem mindent meg tudtam vele csinálni, amit Zsolt vasárnap. Büszke voltam rá, tényleg durván okos lovam van.. A csatlakozás mindannyiszor sikerült, amikor próbáltam. Szépen lépett, ügetett, vágtázott, és ha szóltam neki, azonnal jármódot váltott. Csak a hülye pocsolya miatt esett vissza sokszor vágtából ügetésbe. Gyakoroltuk a megfordulást is, a végére már csak áttettem az ostort a másik kezembe, és irányt váltott. Sajna nem befelé, hanem kifelé fordult, de ezen még majd változtatunk. A fejét egyre gyönyörűbben tette le, a végére ügetésben is szinte a földet súrolta az orrával. Ilyenkor mindig léphetett egy keveset, és még jobban megtanulta, hogy ezt várom el tőle. Habzott a szája rendesen, amit nem teljesen értek, mert az elméletileg támaszkodásnál van, és most nem támaszkodott, hanem csak leengedte a fejét. Csatlakozás után jött utánam lépésben mindenhová, és nem előzött meg. Ha megálltam, megállt. Hátra is léptünk, de ott még kellett a szügyét nyomni a vállammal.

Még fogjuk ezeket gyakorolni sokat, és szép lassan rá fogom szoktatni ugyanezekre futószáron is. Főleg a jobb kézre való makacskodása miatt. Először kötőfékkel fogom futószárazni, mert ott tud forgolódni. Azt szeretném hogy érezze, futószárral ugyanolyan, mint szabadon.