Ma délelőtt Tündéren lovagoltam. Tél vége óta nem ültem rajta, és kíváncsi voltam, fejlődött-e azóta. És igen, fejlődött. Az alap rossz szokásai megmaradtak, úgymint fejrázogatás, és vágtában vállon elvivés.. -, de nem olyan erősen, mint régebben. Mindenféleképpen lassult, és ez jó, mert sokkal összeszedettebb. Nagyon kényelmes ló, jóval kényelmesebb mint Füles, a tanügetés meglepően jól megy rajta. Vágtába mostmár könnyen beugrik (tél végén kínszenvedés volt, de mondjuk akkor előtte nem is vágtázott jó sokáig a rossz talaj miatt), és képes lassan vágtázni, csak nehéz ilyenkor irányítani, és könnyen elvisz a vállán.
Így történt, hogy az egyik körnél vágtában elvitt egy kicsit, aztán ahogy próbáltam jó irányba fordítani, megbotlott a mélyre taposott járásban, engem jól előre húzott, én pedig - a fejreesés elkerülése végett -, egy könnyed mozdulattal leugrottam róla:) Néhány másodpercen belül úgyis leestem volna, de így nem lett semmi bajom, talpra estem, azonnal megfogtam a lovat és visszaszálltam. Még ilyen szépen sose "estem" (vagy inkább ugrottam:), utána kábé tizenöten, akik látták, hússzor elmondták hogy milyen jól nézett ki az ugrás:)
Szóval Tündérke elgondolkodtat. Az biztos, hogy a 27-ei kuruczos háziversenyen vele fogok indulni (remélem nem oldalaz ki a pályáról vágta közben..). Nyugodt, kezelhető, futószáron is megy, és a színe is különleges, almásderes. Nem egy szépség, de aranyos:) Meglátjuk, hogy boldogulok vele a továbbiakban. Szerdán mindenesetre felülök rá Andi nélkül (kicsit gyakorlom a verseny programját is), aztán jövő vasárnap terepre is kimegyek vele.