Most megint azt érzem, odafent valaki engem nagyon szeret, minden olyan flottul megy, minden apróság amit kérek, megtörténik, és ez nem egy rossz érzés:) Ma csak annyi volt, hogy ne essen az eső, ne menjen a Dalton osztályban 2-től, hogy én pucolhassam-nyergelhessem Ágostonnal, és minden jól menjen. Hát megtörtént, gyönyörű idő lett, Dalton is szabad volt. Ágoston is ment futószáron Vércsén, és nagyon tetszett neki, fog járni ide lovagolni, kedden megyünk megint együtt ki. Ida is kint volt, és a kis Misi is, megvártak engem is, míg végzek Daltonon. Annyira jól mentünk ma, még a töltéshez és a hátsó pályarészhez is fel tudtam vele menni, pedig sose szoktunk, mert fél, de most alig ugrándozott, bátorságot öntöttem belé. A vágta meg egyszerűen fantasztikus volt, a lábamat tökéletesen tudom tartani, mert olyan kényelmes, és pöccintésre csinálja, amit mondok, annyira jóó!! A végén mikor mentem vele kifelé a pályáról, Mujzi megkérdezte, hogy az enyém-e Dalton. Mondom hát sajnos nem.. "De a tied lesz?", kérdezte, "mert annyira durván jól néztek ki együtt.." Most erre szerintetek... a szívem szakadt meg... Legutóbb Csipkénél éreztem, hogy mennyire összetartozom egy lóval, dehát ő már nincs köztünk:( Most újra ez a mondat, amit már annyiszor leírtam: ha lenne pénzem tartani, tuti megvenném..
Affene. Kezdem azt hinni hogy a pénz boldogságot jelent, dehát ennek nem kéne igaznak lennie... Mondtam Heginek, hogy nyáron minden nap telefonálni fogok, hogy megvan-e még Dalton, és ha el merik adni, szétcsapok köztük..:) De különben tényleg.. nem viselném el ha eladnák..:(