Hazafelé a fogorvostól (háát nem volt éppen kellemes..) a dugig tömött metrón az újságtartóban észrevettem egy könyvet. Szigeti Jenő: Két próféta. Három megállón keresztül azon gondolkodtam, hogy vajon direkt vesztették el a "Veszíts el egy könyvet" nevű játékban, vagy valaki tényleg elvesztette, és egy másik valaki pedig felrakta oda. Aztán azon is gondolkodtam, hogy vajon az a tizenöt ember, aki körülöttem áll vagy ül, mennyire fog hülyének nézni, ha elveszem és elteszem azt a könyvet. Aztán győzött a kíváncsiság, és kivettem az újságtartóból. Sajnos nem volt benne az "elvesztési nyilatkozat", úgyhogy győzött a második elképzelésem: tényleg elvesztették. Kár, pedig örültem volna, ha találok egy ilyen könyvet. Node hamár úgyis a fél metró azt nézte, hogy mit csinálok, nem raktam vissza, hanem eltettem, és elhatároztam, hogy ha a tulajdonosa nem direkt vesztette el, majd én elvesztem direkt. De előbb elolvasom. Nem túl vastag, és még érdekel is: Illésről és Jónásról szól. Talán van benne valami, amit a kis őrangyalkáim így akarnak megüzenni:)
Bár most a Mester és Margaritát olvasom. (Persze lehet h nem ártana inkább a tesitételeket olvasgatni????:S)
