cejetem ágiiit:) simán lehetne az anyám, még hasonlítok is rá:) végülis a bérmaanyám:) (LLL)

Különben egyre jobban érzem magam, a csütörtökön leírt sok problémából több is megoldódni látszik, újra álmodozom és remélek. Annával ma 3 órán keresztül beszélgettünk a Siriusban, és irtózatosan jólesett mindent kibeszélni magamból, és felszakítani soksok szép emléket.. néha fájnak, mert elmúltak, de mégis jólesik a kis lelkemnek. Egyedül csak a rohamosan közelgő vizsgák aggasztanak (de nem picit!) -, én csak annyit kérek odafentről az újévre, hogy ne bukjak meg semmiből.. ösztöndíjra úgysincs esélyem.

Most vacsi aztán vissza a matekkönyv mellé:(