Örülök, hogy vártam, mert így megbizonyosodtam róla, hogy - még ha csak a névnapom alkalmából is -, gondolnak rám. Annak viszont már nem örültem, hogy kinyomták a hívásomat, de biztosan ennek is volt oka.
Zolival finomakat ettünk a Nagyi palancsintázójában, utána itthon az öcsémmel játszottunk.
Rájöttem, hogy sportolnom kéne. Nemnormális módon a betegségem alatt nem fogytam, hanem híztam (55), és el nem tudom mondani, hogy mennyire hiányzik valami rendszeres mozgás. Annyira, hogy ma éjjel azt álmodtam, nem érdekel, hol vannak most a Dóriék, de én megkeresem őket és táncolok velük... Lovagolni kéne, mert az minden izmot megmozgat, de lelki és távolsági okokból nem tudom magam rászánni. Talán ha valaki eljönne velem úgy, hogy lovagol is velem... De ilyen embert nem nagyon tudok... bár... még próbálkozom. Szóval a cél: 5 kilót leadni és közben jól érezni magam:)