EZ NEM A VÉGLEGES BLOGHÁTTÉR, CSAK NINCS MÁR IDŐM BEFEJEZNI, MAJD HOLNAP...
Editből tegnap mise után előtört a vérengzős magyartanár. Néha szörnyű tud lenni. Viszont sikerült úgy befenyítenie, hogy egész tegnap és ma nyelvtant tanultam. Ma meg voltam nála, és átbeszéltünk mindent rendesen. Pontosan 16 óra múlva kezdem a feleletet. Haláli. Görcsölök ám rendesen... (Tényleg, Eszter, neked hogy sikerült???)
Lesz 3 azaz három szabad napom elutazás előtt. 20-a (mert én már 19-én befejezem a középszintűket), aztán 22-e (21-én biziosztás és bankett) és 23-a. Egyik nap Cilivel és Gyurival Tomaanyuja Judithoz megyünk telekre. (Legalábbis nagyonnagyon remélem...) Másik nap levágatom a hajam, mert megint nő mint a nemtommi; harmadik nap pedig elmegyek és veszek magamnak egy fürdőrucit. Ez itten a program. Aztán eltűnök 2 hónapra. Blogot se nagyon fogok írni. Max 2-3-szor, amikor bemegyek a siófoki netcaféba. (Remélem lehet vinni cd-t vagy usb-t, mert akkor majd laptopon írok és ott csak felrakom.)
Tegnap néztem egy darabig ezt az Apafej c. filmet, halál idiótaság, de azért van benne valami. Hogy mennyire lehet ragaszkodni egy gyerekhez, mennyire lehet szeretni... A Micsoda nőbe is belekukkantottam, de csak Richard Gere miatt;)
(El sem tudom képzelni, hogy 17 óra múlva már túl leszek rajta... És akkor nekikezdhetek törit és németet tanulni... hurrá...)
