Csak kíváncsiságból összeírogattam, milyen nagy dolgokat szeretnék még az életemben elérni, megvalósítani, megcsinálni. Van olyan, ami nagyobb, van olyan, ami kisebb, és akármikor most is sikerülhetne, ha lenne hozzá elég nagy elhatározásom. Vannak köztük érdekesek, de vannak szokványosak is. Ha majd ezt az életem vége felé elolvasom, jó volna azt mondani, hogy igen, sikerült.

Amit már elértem

- kitűnő érettségi, 1 emelt szinttel (magyar)
- 2 középfokú nyelvvizsga (angol, német)
- 1 diploma (tanító, német szak)
- Zoli (esküvő, és várhatóan egy nyugodt élet kezdete:)
- Tündérkém, és a vele való munka sikerei
- munka: napközis állás, magántanítványok, lovasoktatás
- autó

A jövőben szeretnék

- vidéken, a természetben egy házat és tanyát építeni, sokféle állatot tartani, elsősorban lovakat
- munkát kötetlen munkaidővel, sok szabadsággal, anyagi és erkölcsi megbecsüléssel
- egészséges, sikeres gyerekeket
- egyszer elmenni Medjugorjéba június 25-én (érdekes, hogy az esküvőnk éppen a jelenések 30. évfordulójának napjára esik - talán van némi jelentősége, ezért jó volna egyszer ellátogatni oda, valamelyik évben ezen a napon)
- egyszer végigjárni az El Camino-t

Ennél sokkal több igazán nem kéne.

A munkával kapcsolatban (gondolom mint minden ember, és legfőképpen, mint minden Oroszlán) én is szeretnék minél kevesebb munkával minél több pénzt keresni. Ki nem szeretne? De talán a nyugalom és az, hogy igazán szeressem, amit csinálok, még fontosabb. Az egyetlen dolog, amit sose untam meg, mindig szerettem csinálni, és anyagilag is meg lettem becsülve, az a magántanítás. Ennek igazán van értelme. Nagyon gondolkodom rajta, hogy a jövőben csak errefele próbálkozzak. Kezdek belelátni az iskolai tanításba, és ott elég sok probléma felmerült. Szeretem csinálni, de anyagilag egyáltalán nem éri meg; nagyon nem tetszik a tanárok közötti fúrás, egymás háta mögött kibeszélés; néhány szülő viselkedése; és nem beszélve arról, hogy a gyerekektől se kapunk már annyi tiszteletet, mint amennyit anno mi adtunk a tanárainknak. Kicsit csalódott is vagyok ezek miatt, de most ezt a néhány évet úgy fogom fel, mint valami felkészítő iskolát a gyereknevelésre. Pont ezek miatt Zolival már közben gondolkodunk valamiféle vállalkozáson, csak az meg irtó nehéz, ha az ember legálisan akarja csinálni, az állam elszedi a bevétel hatalmas részét.

Mindenesetre nagyon kíváncsi lennék, mit hoz majd az életünk további része.