Konkrétan a húsvétot ellovagoltam. Általában mindig utána jövök rá, hogy hát lehet hogy magára az ünnepre is oda kellett volna figyelnem.. de most nem tudtam. Csütörtökig minden nap egyedül lovagoltam, pénteken Andi tartott egy keményebb edzést négyünknek, szombaton egy nagyon hosszú és fárasztó terepen voltunk Danielláékkal. Szépeket bakolgattak kint a lovaink, pedig Tündi biztos nem lehetett tele, mert addig egész héten minden nap ment 1-2 órát. Sokat vágtáztunk, az egyiknél Tündi úgy beindult, hogy alig bírtam megállítani, és közben persze jobbra-balra ugrált, úgyhogy a végére a kengyeleimet is elvesztettem, de semmi baj nem történt. A többi vágta már nyugisabb volt, bár az utolsónál még jól megküldtük őket, Dalmával versenyeztünk egyet, de Tündi nyert:)

Vasárnap pedig a karüsszelt kezdtük összepróbálni. 14 ló-lovas lesz, színek szerint összepárosítva, szerintem gyönyörű lesz, ha tényleg minden jól megy majd. Furcsa ez az egész nekem, mert eddig nem kellett nagyon odafigyelnem meg alkalmazkodnom a többi lóhoz-lovashoz, de most nagyon figyelni kell arra hogy ki hol van és hogy hozzájuk képest én hol vagyok. Mivel még csak lassú lépésben jártuk végig a programot, a lovak a végére teljesen belassultak, de legalább Tündi se ugrabugrált, nagyon szépen viselkedett, pedig ennyi ló között talán még sose volt.

Most viszont két napig az eső miatt ki se mentem, meg más dolgunk is akadt - tegnap Daniéknál voltunk Erdőkertesen, ma itthon készülgettem a holnapi 3 órámra, Zolinak megmutattam a leendő lakásunkat (végtére is bő egy év múlva már nem itt lakunk..), meg végre egy kicsit pihentem is. Ilyen se sűrűn fordul elő.

De holnaptól újra kezdődik a tanítás-lovaglás-tanítás. Képek nemsokára.