Most múlik pontosan,
engedem had menjen,
szaladjon kifelé belőlem
gondoltam egyetlen.
Nem vagy itt jó helyen,
nem vagy való nekem,
villámlik mennydörög,
ez tényleg szerelem.

Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár,
tátongó szívében szögesdrót,
csőrében szalmaszál.
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán,
az Isten kertjében
almabort inhalál.

Vágtatnék tovább veled az éjben,
az álmok foltos indián lován.
Egy táltos szív remeg a konyhakésben,
talpam alatt sár és ingovány.

Azóta szüntelen,
őt látom mindenhol,
meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol.
Szilánkos mennyország,
folyékony torztükör,
szentjánosbogarak
fényében tündököl.

Most múlik pontosan,
engedem had menjen,
szaladjon kifelé belőlem
gondoltam egyetlen.
Nem vagy itt jó helyen,
nem vagy való nekem,
villámlik mennydörög,
ez tényleg szerelem.

Sokkal jobban tetszik a Csík zenekar-féle feldolgozás, mint a Quimby-féle. Mert a Quimby-ben nincsen katarzis. Unalmas lesz attól, ahogyan Tibi énekli, pedig szeretem a Quimby-t. A Csíknél pedig amikor jön a "vágtatnék..", még a zenekaron is látszik, hogy mennyire élvezi:)

Egyébként nagyon jó dolog, hogy Lovasi és egyéb énekesek/együttesek népszerűsítik a Csík zenekart (és vele magát a népzenét) azzal, hogy énekelnek, fellépnek velük. És nem mellesleg szuperjó dalok születnek, például a Mulató a Kispáltól szerintem fantasztikusan király lett így:)

Jólenne mindenféle bukás nélkül kibírni az elkövetkezendő 28 napot. És akkor már nyár.