Szokás szerint a szombatot lovardákban töltöttem, először H.Andival a Kuruczban, egy új ügetőlovon ültem (Eugéniának hívják, sürgősen át kellene nevezni...), szép fekete kanca, egy fehér csillaggal a homlokán, csak nagyon pici szegény, kb 155 körül lehet. Fiatal, úgy üget mint az atom, és ügetés előtt poroszkál!! :) Először nagyon furcsa volt, sose ültem még poroszkáló lovon, de valami elképesztően kényelmes egy jármód, csak ülni kell. Amúgy nagyon jól irányítható ez a kis ló, nagyon megszerettem. Kimentünk egy malackörre terepre sétálni 3-an, annyira jó volt a szűz hóban nyomokat hagyni..:) Node a weszkós Tündérkémet sem hagyom cserben:) Sokat beszélgettünk Andiékkal, jólesett. Aztán átmentem a Szedervölgyibe, ott is nagyon megszerettem az embereket (de még azért a papánál jobban érzem magam, sose hagynám ott őket!) M.Andi most nincs, mert a múlt héten eltörte a lábát.. 2 hét fekvőgipsz, 2 hét járógipsz, jó sokáig nem fog tudni lovagolni.. de edzést majd járógipszben is tart. Csak este jöttünk haza Fannyval, Rambóztunk, beszélgettünk.
Voltunk ma a Lauderben hospitálni. Mostantól minden héten 3-4 ember fog oda járni, részt venni az osztály életében, megfigyelni, stb. Én a jövő héten megyek minden nap 3 másik csoptsammal.
Tudni kell a Lauderről, hogy egy fizetős zsidó alternatív magániskola -, de mondjuk a gyerekeknek többsége nem zsidó, vagy csak nem tartja a vallását. Bent az iskolában csak a zsidó ünnepeket tartják, karácsony, mikulás, húsvét pl egyáltalán nincs. A szombatok náluk mindig szabadok, semmit soha nem szerveznek szombatra. Ezen kívül a tanítók nagyon közel állnak a gyerkekhez, külön beszélgetnek, foglalkoznak velük, van külön fejlesztőpedagógus is. Alsóban nincsenek csengők, az órákat olyan hosszan/röviden tartják, ahogy éppen az osztály hangulata, kedve, aktivitása tartja. Rengeteg közös program van, az egésznek családias a hangulata, az iskola gyönyörű, új és jól felszerelt.
Arra gondoltam, hogy éppen ilyennek kellene lennie minden átlagos állami iskolának. Ilyen környezetben a gyerekek normálisan tudnak fejlődni, tanulni, közösséggé szerveződni. No aztán persze megkérdeztem, hogy mennyibe is kerül itt egy év, és kiderült, hogy ez változó, de kis elsősöknek pl kb félmillió évente.. Itt egy kicsit azért leblokkoltam, mert oké hogy ilyen hiperszuper, de ennyi pénz azért elég durva! Azt hiszem, hogy nem lenne olyan nehéz egy normál állami iskolát hasonló szintre fejleszteni, csak pár dolog kellene hozzá: néhány apróbb változtatás a szabályokban (pl csengetési rend lazítása, több szabadidő, játék, közösségi program, stb), és a lényeg: lelkes, kreatív, jól képzett pedagógusok, akiknek baromisok szabadidejük van. Ezt pedig egy módon lehetne elérni: ha a pedagógusok fizetése nem a minimálbért súrolná.. hanem normálisan meg lennének fizetve. Akkor nem kellene délutánonként más munkákat is elvállalniuk hogy eltartsák valahogy a családjukat, és lenne idejük ötletelni, foglalkozni a 20-30 gyerekükkel akiket tanítanak és nevelnek. Néhány országban erre már rájöttek, hogy a pénzt az oktatásba kell fektetni, és nem éppen elvenni, dehát nálunk esélytelen hogy ez bekövetkezzen.. Úgyhogy maradnak a tanítók fáradt, kedvtelen, szegény emberek (tisztelet a kivételnek, akik ezzel együtt is sokat dolgoznak, és fantasztikusan tanítanak).
Azért örülök, hogy ilyen helyekre is visznek minket a TÓFKról, mert apró ötleteket lehet lopni tőlük. Pl ez a Töprengő füzet tök jó ötlet.
"A TÖPRENGŐ a gyermekeknek és a gyermekekről szóló füzet, amelybe ő, tanárai, szülei és akár az osztálytársai is írhatnak. A külső borítóra valamennyi évfolyamon a gyermekek maguk készítik el a címlapot, így sokkal személyesebbé és megbecsültebbé válik ez a dokumentum. A tanév elvégzését igazoló TÖPRENGŐ belsejében minden gyermekről egy jellegzetes helyzetben megörökített fénykép a meglepetés, amely csak a tanév utolsó napján kerül bele. Ezek a képek az iskolai élet forgatagában készülnek, személyesek és érzelmileg is meghatározók.
Tartalma:
Amit szeretnék. Itt saját maguk által fogalmazzák meg a céljaikat. Példák: ha sokkal szebben írnék, egy biciklit, egy élő kutyát, ha anyukám és apukám nem veszekedne, abbahagyni a verekedést, igazi könyvet olvasni stb.
Ahogy én látom. Itt azt fogalmazzák meg a gyermekek, hogy a megfogalmazott célokból mit is sikerült elérni az adott tanévben. A szempontok kiterjednek a szociális együttélés tanulására éppen úgy, mint az egyes műveltségterületek részleteire. Példák: most már sokkal több barátom van, mint az első félévben. Sajnos csak néha figyelek másokra. A matematikában jó vagyok, de lassú stb."
