Sajnos vagy szerencsére, hosszú hetek óta nem volt időm bemenni Siófokra netezni. Ha éppen itt voltam Szabadiban, akkor az egész napomat a lovardában töltöttem. De leírok mindent szép sorban.
Júli 5-én, szombaton érkeztünk Obervellachból. Hihetetlen gyorsan eltelt ez az egy hét, és szokásos módon fantasztikusan éreztük magunkat. Csak 26 gyerek volt, elég szélsőséges korosztályból, ezért néha nehéz volt a programokat összeegyeztetni, de a 8.-osok jófejek, rendesek, normálisak voltak, az 1.-2.-3.-osok pedig nagyon aranyosak és nagyon cukik!! :) 4-5-6-7.-ből csak néhányan voltak, hogy a kedvencemet említsem, pl. Wagner Peti:) Tanárok közül Éva, Ági és Johanna mellett most Timi és Rajszi Ági jöttek még, akik szintén jófejek, jó volt a hangulat, rengeteget nevettünk. A buszsofőr szokásosan Tamás, szokásos modorral... de már korántsem zavar annyira, mint régebben, sőt néha egész jól el lehet vele beszélgetni:) A programok hasonlóak, mint az előző években:
1. nap: utazás, uszoda Obervellachban
2. nap: Goldwashanlage Heiligenblut mellett (aranymosás)
Großglockner (= hegy, mormoták)
Heiligenblut (= falu, templomnézés, vásárlás)
uszoda Obervellachban
3. nap: kirándulás Mallnitz mellett a Schwußterhüttéig, áfonyás Kaiserschmarni evés
Mallnitzban a Bios (= múzeum), a vízimalmok és a Schusterkaische (= suszterház) megnézése
4. nap: Villach mellett az Affenberg megnézése (= majmok szabadon)
hajózás az Ossiacher See-n
kirándulás a Gerlitzenen
5. nap: lanovkázás a Millstätter See-től a Turacher Höhéig, majd bobozás lefelé
uszoda Badkleinkirchheim-ben: Römerbad
Ladentheimben állatsimogató állatkerszerűség
este a Groppensteinschlucht megmászása Obervellachban
6. nap: Raggaschlucht
Mölltaler Gletscher, csúszkálás, hógolyózás
uszoda Obervellachban
tábortüzezés, kertiparti
7. nap: hazautazás, közben a Reptilienzoo és a Minimundus megnézése
Általában, amikor Ausztria után lejöttem Szabadiba, mindig rámtört a szomorúság, hiszen az az egy hét mindennél jobb szokott lenni. Viszont most hálistennek sikerült magamat lekötni, ugyanis a lovardában Béla megengedte, hogy lovaglásért cserébe dolgozhassak. Első nap 3 órát voltam kint, aztán 5-öt, majd 7-et, és a végén már az egész napomat kint töltöttem, csak ebédelni jártam haza. Most már Zoli is itt van, ezért kevesebbet tudok ott lenni. De egyébként rengeteg a munka, nem unatkozom. Gyerekeket pónin sétáltatni, takarítani, pucolni, pókhálózni, lovakat tisztítani, fel/leszerszámozni, előhozni/bevinni, bogyózni, korlátot/ajtót festeni, néha futószáraztatni kell. Kb. 6 óra munka után lovagolhatok 1 órát, karámban vagy terepen. Az első héten 3x lovagoltam, kétszer terepen Bélával és Attilával, egyszer karámban, és ezen a héten is már kimentünk egyszer Verával, Bélával és Tubival terepre. Mindháromszor Rubinton ültem, akit nagyon megszerettem. Hatalmasnagy pej herélt, nyugodt, kényelmes, néha kicsit lusta (sokan el se tudják indítani ügetésben, de velem olyan szépen üget és vágtázik:).
Valahogy nagyon élvezem a munkában azt, hogy fizikai munka lévén egy percet sem kell gondolkodni, csak kitartóan csinálni; és persze hogy lovak között lehetek! Ezen kívül szerintem ebben a néhány hétben többet beszéltem németül, mint egész évben a főiskolán (elég katasztrófa, de ez van), ugyanis rengeteg német vagy németül beszélő turista jön, és csak a Béla meg én tudunk németül.
A lovakat mind szeretem, egyikkel sincs semmi különösebb gond. Sokan maradtak tavalyról, de vannak újak, és hát Coli sajnos már nincs itt, télen adták el.. Béla lovai: Őzike és csikója Lady, Maya és csikója Lily, Szikra, Rubint, Báró, Villám, Justy, Betyár; - és a bértartottak: Herceg, Mylady, Kala, Czigány Csenge, Megáll Csenge. A két lovagolható pónit, Samut és Tangót is nagyon szeretem, mindkettővel nagyon sokat lovagoltatok gyerekeket. Rudit, a szamarat is megpróbáltuk belovagolni, elszórakoztunk vele fél napot; úgy ahogy a két lámával, Rogerrel és Bodzával is - persze azokat nem lehet lovagolni, de irtó jófejek, és Bodza rengeteget köp, ha simogatják a hátát:) Ezen kívül Béla, Edit, Attila és Tamás mind jófejek velem, jól érzem magam velük.
Egy ilyen velük töltött hét után semmi de semmi kedvem nem volt elmenni Horvátországba 8 napra. Tudtam, hogy szükség van rám, mert rengeteg a munka, és sokkal szívesebben lovagoltam volna még 3-at a héten. Hiányzott a munka, a lovak, az emberek. Persze jó volt Horvátország, de én mindig sajnálom ilyesmire a pénzt, amikor egy lovardában a lovak és a parasztcsávók mellett ötször olyan jól érzem magam...:) Nem tehetek róla.
Tamás azt mondta a 8 általánosával, hogy a helyemben ő ennyi ésszel, iskolával, nyelvvizsgával és hasonlókkal biztos hogy nem a lovardában töltené a napjait. Megkérdeztem, hogy mennyit keres itt a Bélánál segítőként, hát 70ezret. Aztán rádöbbentettem, hogy egy kezdő diplomás tanítónő keresete 80ezer körül van. Akkor aztán mindketten rájöttünk, hogy a világ nem mindig igazságos.
Augusztus 10-én Pesten leszek, Atika keresztelőjén - Zoli és én leszünk a keresztszülei:) A keresztelő a Bosin lesz a 9-es mise után. Már ha valakit érdekel, hogy hogyan ordítja végig a gyerek a karomban a saját keresztelőjét:)
A sóskúti lovastáborból nem lett semmi az építkezés miatt, a csömörit viszont nem tudom még, hogy mikor lesz, de az csak 2-3 nap lesz. A szülinapom körüli buliról nemtok semmit, majd úgyis megtudják az illetékesek:)
