.rég voltam ilyen rossz lelkiállapotban.

Talán azért, mert a munkacsomag, amit majdnem kétszer annyiért kaptam meg a héten, mint amennyibe elvileg került, egyáltalán nem arról szól, amit írtak, hanem most már nekem is az a feladatom, hogy átverjek embereket, és pénzt húzzak ki belőlük. Így működik az üzlet. Viszont azt kellett látnom, hogy ez az üzlet nagyon jól működik.. hogy lehet a semmivel pénzhez jutni. Egy nagy piramis, aminek valahol a közepén vagyok, de legalább már nem az alján. Addig csinálom, amíg nem szerzek egy kis pénzt, legalább annyit, hogy a veszteségek visszajöjjenek, aztán sürgősen kiszállok.

Vagy azért, mert Anna tegnap leordította a fejem, hogy keresztbeszerveztem Noémival a holnapi szülinapi buliját. (Ami egyébként nem igaz, mert csak pontosítottam a helyet és az időpontot.) Aztán beszélgettünk msn-en éjjelig, és kibékültünk. Mert nem akarjuk egymást elveszíteni. (De azért basszus jól felhúzott.) Miért mindig azt bántja az ember, akit a legjobban szeret?

Két napon keresztül csak egy-két falat kaját bekapni voltam itthon, és már rohantam is el. Pénteken nem is volt órám, de délelőtt úszni voltam (szokásos 3 km), utána itthon kajáltam, és biciklivel elszáguldottam a Nagy Lajos-i nagy postára, hátha ott van szabad postafiók, ami a munkához kéne. 2 előtt 5 perccel beestem, a nő közölte, h 2-kor zárnak, és h hogy képzelem, hogy 5 perccel zárás előtt még postafiókot akarok nyitni. Jöjjek vissza kedden. Anyáztam egy sort magamban, aztán leszedtem a biciklimet a postaládáról (máshova nem tudtam odaláncolni), és eltekertem az Istvánba.

Beültem újságíróra Edithez, ott volt Szabi is, és sok régi és új újságírós. Edit első körben jó szokása szerint csokival és cukorral etetett, aztán bementünk a tanáriba, Pusztaival beszéltem, de sajna a matektanáriba nem mentem fel Juhászhoz, bár sztem ilyenkor már bent se volt:( Aztán bejött Anna, és lementünk a tesiterembe keringőpróbát nézni. Zsuzsa tartja nekik, a leggyönyörűbb keringőzenére (Anasztázia filmzenéje), szóval fantasztikusan jó keringőjük lesz... Zsuzsával pár mondat erejéig nosztalgiáztunk egy kicsit a mi szalagavatónkon, aztán leültünk, és Libárdival beszélgettünk sokat. Aztán jött Melinda, és jött Bárdi Emese. Fél 5 körül mentünk el Annával, én ugye biciklivel hazáig, hát tekertem egy jó 10-15 km-t összesen..

Másnap reggel rohantam át Zolihoz még fényképeket nyomtatni Anna ajándékához, aztán onnan rögtön a lovardába. 40kor értem az Örsre, volt egy szép rohanásom a K&H-ba pénzért és vissza a HÉV-hez, ami 50kor indult ki Csömörre... Jól kiizzadtam, rövidujjúban álltam a hatalmas szélben és hidegben még 20 percet, mire felszállhattam Csillagra. Csillagon megint kiizzadtam, mikor leszálltam, megint hideg volt, és hát mára úgy fáj a torkom, hogy nyelni alig tudok...

A lovardából rohanás haza, ebéd 2 perc alatt, rohanás át Zolihoz még képekért, aztán onnan rohanás 4re a Németh Imrébe a szorospataki tábor képvetítésére. Ami egyébként nagyon jó volt, bár Molnárékat hiányoltam. Tischler Anna is elkapott, ott magyarázott az ölemben fél órát:) Aztán 6kor rohanás a ZPhez, 7kor találkoztunk Katával, Bencével, Somával és Pájóval, kicsit késve Anna és Ági is megérkeztek. Leültünk a parkban a fű közepére, beszélgettünk, megittunk 3 üveg bort, amitől elég jó kedvünk lett, Anna szépen berúgott, de nekem is kapaszkodnom kellett azért néha:) De ezt most muszáj volt, mert szörnyű volt egész nap a hangulatom, levegőt venni se tudtam... A ZPben koncertet hallgattunk, beszélgettünk, WCre jártunk, pizzát ettünk, röhögtünk, és olyat csináltam, amit még soha, de rá kellett jönnöm, hogy semmi plusz nincs benne. Ez is megvolt, nem sűrűn lesz több.

Éjjel fél 1kor már otthon voltam, de 8kor keltem, 9től mise. Melindával és a Dabóczikkal ültem, jó volt. Csak énekelni voltam képtelen a torkom miatt. Aztán a gyerekek elkaptak, Csomáék, Törökék, Molnárék. Zolival és Melindával kimentünk a templomkertbe, az összes család kint volt, rengetegen. (Jövő héttől elindítjuk a 9es mise utáni kézműves foglalkozásokat és sportjátékokat a kertben.) Fogócskáztunk, Zita ugrált rajtam egy sort, sütit ettünk, és beszélgettünk sok szülővel. Meg Éviékkel, Cilivel, Andival, Edinával... Aztán rögtön a Sugárba mentünk a papírboltba, Zolinak vettünk csomó festéket, ecsetet, papírt, ceruzát, radírt, miegymást a rajzórájához. És haza.

És most élvezem, hogy elvileg ma már nagyon nem kell kimozdulnom itthonról, csak még este Zoliékhoz átmegyek, meg majd a biciklimet visszahozom tőlük, mert véletlenül ottmaradt... Csak a torkom ne fájna ennyire rettenetesen.

Meg ne lennék ennyire szét es ve. Lekileg is és testileg is.

<ez itt a végleges órarendem. Hálistennek az etr nem dobott le semmiről, ami eredetileg nem az én órám:) a TO is csak ijesztget>