5-ösre vizsgáztam ma infoból, Tóth Attilánál. Az egyetlen tanár, aki már első órán közölte, hogy tegezzük őt. Zoli is jó sokat magyarázott nekem tegnap, ami jó volt, bár hálistennek az átlagnál azért jobban értek a számítógépekhez, és a dolgok praktikussági és logikai mélységéig érdekel is.

Szörnyű embermennyiség van a városban.. A metró most felújítás miatt jó sokáig nem jár az Örs és a Keleti között, a pótlóbuszok lassúak, és az emberek mint a büdös heringek, úgy utaznak rajtuk a forróságban. Fura emberek voltak ma, nézegettem őket. Még mindig nem tudom megérteni, hogy mi készteti az öreg néniket arra, hogy a buszon ismeretlenekkel kezdjenek beszélgetni. Volt egy cigányasszony két kócos, tündéri kislánnyal. Egy néni azt hitte, az anyjukkal vannak, de az egyik kislány elmesélte neki, hogy az ő anyukájának gyönyörű hosszú haja volt, és tavaly meghalt. Tetszett az a gyermeki természetesség, amivel közölte, hogy az anyja halott. Ezek a gyerekek annyira mások, mint azok, akik más családi héttérrel születnek. Valahogy ezeket a kis kócosokat sokkal jobban tudom szeretni. Hasonlítottak a dévaiakra, ők is mennyivel felnőttebbek, komolyabbak, mint az átlag gyerekek.. Velük igazán őszintének kell lenni.

Pár napja befejeztem a rajzot, amit a Márk kért.

Így scannelve nem olyan gáz, csak az a baj, h közben kifogyott az a filc, amivel elkezdtem, és az új pedig sokkal szürkésebb színű lett. A másik pedig, hogy pár helyen elrontottam, és ott ki kellett fessem. Majd még a Márkot meginterjúvolom, hogy mit szól hozzá. Somának és Zolinak mindenesetre tetszett. Meg anyukámnak is.

Szóval még 2 vizsgám van, 2 nagyon durva: a német szóbeli jövő kedden, és 29-én a matek. A német nullkredites, szóval csak az kell, hogy meglegyen a 2es, a matek viszont 3 kredit, és nem hagy nyugodni, hogy ilyen matekos háttérrel csak a 2est tudjam összekaparni.. Úgyhogy azért küzdök majd a jobb jegyért.