Újra itt. Tegnap ismét egy esküvőn voltunk, Gergőén és Edináén. Szép volt, jó volt a hangulat a lagzin is:) Újból leszűrtünk pár tapasztalatot, mit csinálnánk másképp, mit vennénk át szívesen majd a saját esküvőnkön. De az még arrébb van:)
Daltonnál most nem voltam kint, helyette Rambóra ültem szombat reggel, Béla tartott edzést. (Ez nem az a Béla. Lassan be kéne őket számoznom..:) Rambó szuperül ment, kicsit elszoktam a dobálós ügetésétől, de egyébként a vágtája fantasztikus volt! Alapból is kényelmes, de most sokkal lassabban és összeszedettebben vágtázik már, mint egy hónappal ezelőtt, amikor utoljára ültem rajta. Béla is felült rá a végén, és olyanokat csinált vele, hogy csak úgy néztem: oldalléptetések, hátraléptetések, eleje-hátulja körüli fordulatok.. Fantasztikus feje van ennek a lónak, és még csak 5 éves!
Amúgy a hangulat a lovardában nem volt éppen a toppon, mert a szomszédos lovarda, a Megaron aznap éjjel égett porrá... Kriszti, Ervin, Viktor, és még mások is egész éjjel kint voltak segíteni, de így is nyolc ló -, köztük egy háromnapos csikó és az anyja is - bennégett, kettőt kórházba kellett vinni, és néhánynak könnyebb sérülése lett. Szörnyű lehetett, én egész biztos sokkot kaptam volna, vagy ha nem, legalábbis végigbőgtem volna a mentést.. Két lovat tudtak a Szedervölgyiben elhelyezni, mert annyi hely volt, a többit Fótra vitték. Hogy ki gyújtotta fel? Csak találgatás (de megjegyzem elég pontos találgatás), hogy az az őrült elmebeteg állat lehetett, aki négy éve a Szedervölgyit és még két másik lovardát is felgyújtott (akkor kevesebb ló égett benn, de akkoris..), aztán elkapták, börtönbe zárták, és most engedték ki néhány hónapja. És visszajött. És most mindenki attól retteg, hogy melyik csömöri lovarda lesz a következő áldozat.. Ilyen embereket nem szabadna kiengedni! Remélem hogy úgy fog meghalni, hogy leönti magát forró vízzel, felgyullad, bennég valahol! Ezt kívánom neki, őszintén.
Előtte a péntekem is furán telt egy előző napi nemfogadott hívás miatt. Azóta se sikerült beszélnünk, hiába hívtam, hiába írtam. És előtte három hónapig szintén semmi. Már kezdtem beletörődni, hogy egyáltalán az életben még hallok felőle bármit is.. Erre hív négyszer egymás után, épp amikor nem vagyok bekapcsolva. Utána meg nem veszi fel, nem ír vissza. Kezdem azt hinni hogy hülyére vesznek. Nem akarok én semmit már senkitől, még tőle sem. Épp csak annyit, hogy néha közölje, hogy élek és jól vagyok. Ha már három éve volt szíves gyökeresen megváltoztatni az életem... basszus.
Három nap múlva meg 22 éves leszek.. no comment. De csütörtökön jönnek le a csajok Siófokra bulizni:)
