Annyira jólesett tegnap kimenni a Kuruczba, még akkor is, ha Hegi azzal fogadott, hogy terep lefújva, Andi üzeni h hívjam fel. És a kezembe nyomott egy telefont. Andi ki volt akadva, hogy a többiek ilyenkor mondják le, de kárpótlásul felajánlotta hogy kijön 2-re nekem tartani edzést, pedig az osztály csak 3-kor kezdődik. Addig lefutóztam Daltont és Villámot, és 2-kor Villámra ültem fel. Végülis majdnem mindegy volt, hogy melyik lovat választom, de pár napja azt álmodtam, hogy Villámmal indulok a CsömörKupán, amire Andi készít fel.. Mondjuk ez totál abszurd dolog, egyrészt nem akarok versenyezni, másrészt Villámmal se nagyon lehetne. De azért most Villámra ültem. Az első 3 perc katasztrofálisra sikeredett, úgy látszik hiába futószáraztam le, ügetésben rohant, és az első kanyarban el is vitt. Utána összeszedtem magam énis, és aztán megnyugodott, már nem rohant annyira, és irányítani is jobban lehetett. Sokat ügettem kengyel nélkül, csináltunk folyamatos körbenváltásokat. Meglepődtem, hogy egy idő után mennyire beadta a nyakát, pedig az itteni bérlovak nem nagyon szokták, max ha nagyon ügyes ember ül rajta. Egészen a vágtáig azt hittem hogy húdeügyes vagyok (leszámítva a tanügetést:), a vágtánál viszont amint beugrattam, lerakta a fejét, és bakolni kezdett, az ominózus kanyarban pedig el is vitt. Legalább ötször megállítottam, újra beugrattam, de a bakolást nem tudtam kiszűrni, hiába tartottam fent a fejét, kihúzta a kezemből, és kishíján engem is lerántott. Aztán már nem szivattam tovább (és ezzel ő se engem..), lesétáltam és bevittem leszerszámozni. Amíg kerestem a kötőfékjét, tiszta bolond volt, pörgött, kapart, és mikor bevittem a karámba, ügetésben jött mellettem.. Andi szerint a szél miatt lehetett akkor ilyen, mert tényleg olyan szél fújt, hogy öt méterre nem lehetett elhallani. Még jó hogy előző nap esett az első, és a pálya nem volt olyan poros, bár így is vitte szél a homokot.
Végülis örültem, hogy Andi csak nekem tartott egy órát, jobban szeretem ha többet figyelnek rám és jól megdolgoztatnak:) Viszont annak nem örültem, hogy Villám ilyen volt, mert ilyenkor mindig tudom, hogy ez az én hibám, és ha még jobban lovagolnék, nem történhetne ilyesmi. Legszívesebben minden nap három órát lovagolnék úgy, hogy közben Andi mondja, hogy mit hogyan, mert annyira szeretném tökéletesen csinálni. De nem tudok, van egy csomó hibám amit évek óta nem tudok kinőni. Viszont annak meg mégis örülök, hogy a Kuruczban ennyiféle lovon ülhetek, és egyik se tökéletes, mindegyiknek van valami hülyesége, és ezért ezeket a hülyeségeket megtanulom kezelni. Egy drága és jó lovon már biztosan minden sokkal jobban menne, de hát nekem nincsen drága jó lovam, maximum Rambó, és vele tényleg minden sokkal könnyebb:)
Annával végül csak tegnap este találkoztam, több mint három órát ültünk a teaházban és dumáltunk, nagyon jól esett. Tök gáz, de még mindig vannak témák, amikről csak vele tudok beszélni:) Mindenesetre örülök hogy most ő is boldog, és remélem az is marad! Este 11-re értem haza, és meglepően normális emberek voltak a Blahán is meg az Örsön is az utcán és a járműveken, aminek örültem.
Ma voltunk Esztergomban az Imi pappá szentelésén. Fura volt látni az Imit most már tényleg papként, szép volt a mise és jó hosszú. Összesen csak 3 kispapot szenteltek pappá, ennyien voltak idén végzősök a szemináriumban, jó kevés.. A Bosiról 2 busznyi ember jött, meg még sokan autóval, mi is Zolival, Évivel, Tamással és Atival. Ati az út első fél óráját végigordította, mert éppen jön a hatodik foga.. Egyébként aranyos volt egész nap. A mise után Visegrádtól nem messze beültünk egy étterembe enni (mindig csak 3 ember evett és a negyedik Atival mászkált, hogy ne sírjon..:), aztán itthon még a Bosin fagyiztunk.
Ma is egész nap fújt a szél, amit nagyon nem szeretek, mert hiába süt a nap, hideg van tőle, és a lovak is megbolondulnak ilyenkor. De ez egy ilyen szeles június.
