Talán már mondanom sem kell, hogy ma is majdnem 4 órát lovagoltam, pedig csak 2 volt betervezve..:) Gyönyörű időre ébredtem, sütött a nap és meleg volt, és ez egész nap kitartott. A lovardákban eluralkodott a "de jó idő van"-hangulat, mindenkin látszott a boldogság. Furcsa, hogy mikre képes a napsütés és a meleg.
Reggel 10-től Tündérkén mentem, szokásos western nyeregben. Minden jól ment egészen a vágtáig, bal kézre nagyon nehezen ugrott be, és egyszer akkorát bakolt alattam, hogy Andi azt hitte le fogok esni, de fent maradtam. Egyszerűen lusta volt ma, utánam Ilonának is irtó hajtós volt, pedig nem szokott az lenni. (Gyanítom hogy szoros neki a heveder, de az egyel lazább lyuk meg túl laza.. kéne lyukasztani a kettő közé..)
Aztán Andi megkért, hogy mozgassuk le Dongót, az új fekete heréltet. Valami elképesztően gyönyörű ló, 2 láb kesely, hókás fekete. Először lefutóztuk Eszterrel, aztán felültünk rá, de azonnal észrevettük, hogy a bal első lábára sántít, nem is kicsit. Utána tudtuk meg Anditól, hogy ugróló volt, és 1,50-eket ugrattak vele (!), és túlhajtották, ezért sántult le. Ha nem javul, el kell adni, pedig irtó könnyen irányítható, és valami elképesztően kényelmes ló. Nagyon sajnálom szegényt, nehogy Csipke sorsára jusson..:(
Aztán még Andival dumáltunk, amíg nem jött a buszom, amivel átmentem a Szederbe. Ott volt M.Andi végre, már levették a gipszét, de nagyon nehezen tud még járni. De kint volt, és beszélgettünk sokat. Aztán Mónival és Fannyval kimentünk terepre, én Rambón. Vágtáztunk is, ami egyszerűen fantasztikus volt Rambóval:) Minden szembejövő úgy megbámult minket, hogy folyton csak mosolyogtam, a napsütéstől és a vágtától boldog voltam. Aztán mikor visszaértünk, még felmentem a pályára, ott sokat ügettem, és mindkét kézre egyszer vágtáztam is. Még nem éreztem magam ilyen biztonságban Rambón, hiszen fríz lévén nagyon akciós a mozgása, de most tényleg nagyon jófej volt, aminek örültem.
Szóval minden szuper volt ma, remélem mostantól már nem lesz rossz idő, mert így a kedvem is tök jó:)
